Szerző: pepe

Magyarország évi átlagos csapadékvíz mennyisége 500-750 mm, mérsékelt kontinentális éghajlatunknak köszönhetően időszakosan bővelkedünk esővízben.
Viszont, ha esik, érdemes összegyűjteni, édesvízfogyasztásunk akár 50%-át megspórolhatjuk. Ezzel nem csak pénzt spórolunk, de tehermentesítjük a csatorna-vagy szennyvízhálózatot, védjük karsztvíz készleteinket.

Vannak olyan európai országok, ahol egyes régiókban szabványszerűen előírják esővízgyűjtő rendszerek kiépítését, valamint az önkormányzatok is támogatják.
Egy 100m2-es tetőfelületről nagyjából 50-60 m2 esővizet lehet összegyűjteni.
Az esővízgyűjtés legegyszerűbb módja a tetőre hulló csapadék elvezetése megfelelő nagyságú tartályokba.

A tárolásra használhatunk hordókat, ma már az egyszerű vízgyűjtő tartálytól a mindenki számára hozzáférhető modern vízgyűjtő rendszerekig sok lehetőség áll a rendelkezésünkre.

A csapadékvíz elvezetés tervezése során számos olyan egyéb megoldás is alkalmazható, amely a megfelelő vízelvezető rendszer működését hivatott biztosítani.

Ezek közé tartozik a különböző típusú folyókák (rácsos folyóka, résfolyóka, stb.) alkalmazása, mely hosszú szakaszon tudja a vizet elvezetni a felszínről.

A víz szilárd burkolaton történő elvezetését különböző beton szegély elemekkel tudjuk biztosítani.

Az összegyűjtött csapadékvíz újrahasznosítása nagyon sok oldalú, emberi fogyasztásra nem alkalmas, de az alább látható példák bármelyikénél ajánlott esővizet használni csapvíz helyett:

• Mosás: Az esővíz hasznosabb is mosógépünk számára, mint a csapvíz, mivel lágyabb, kevesebb magnéziumot és kalciumot tartalmaz, amik a mosógép alkatrészeinek vízkövesedését okozzák.
• Öntözés: Nagyobb kert öntözéséhez érdemes esővíz-tároló rendszert is alkalmazni, kisebb területet, szobanövényeinket viszont egyszerűen tudjuk csapadékvízzel locsolni a hordóban összegyűjött vízből, locsolókannával.
• WC-öblítés: Mint a mosógépnél, a kemény víz itt is károsabb az alkatrészekre.
• Egyéb: Ha elegendő esővíz áll rendelkezésünkre használhatjuk autómosásra vagy medencetöltésre is.

Korszerű szűrők segítségével az esővíz tiszta és szagtalan lesz.

A csapadékvíz gyűjtéssel hozzájárulunk:

• A csapadékcsatornák terhelésének csökkentéséhez
• A csapadékvíz elvezetés könnyítéséhez
• Az árvízvédelemhez
• Úthálózatunk minőségének megőrzéséhez
• Ingatlanunk állapotának védelméhez

Tovább

A víz világunk fő alkotóeleme, fontos szerepet betöltő kémiai anyag, ami a Föld vízburkát, óceánjait, tengereit alkotja.
Ásványok, kőzetek, növényi-, állati szervezetek pótolhatatlan alkotórésze. Az emberi sejt- és testnedvek fő alkotórésze, az emberi test tömegének több, mint a fele víz.

A víz felhasználása nélkülözhetetlen a világgazdaságban: iparban, mezőgazdaságban, háztartásokban, a laboratóriumokban…

A világ vízfogyasztási szokásai:

A Föld teljes vízkészletének 97%-át óceánok, tengerek alkotják, ami magas sótartalmuk miatt nem alkalmasak emberi fogyasztásra, hasznosításra, így mezőgazdasági-, vagy ipari célokra sem.
A Föld édesvizi készletének kb. 55%-át használjuk, de ez egy-két évtizeden belül 70%-ra fog növekedni.

Egy felmérés szerint Európában egy ember átlagosan napi 180 liter vizet használ közvetlenül, ebből 2-3 liter az ivóvíz, a többi tisztálkodásra, háztartási feladatokra fordított vízfogyasztás.

Egyes afrikai országokban naponta összesen 2-5 liter/fő a vízfogyasztás (ez egy fél WC öblítésnek felel meg), amiért akár több kilométert gyalogolniuk kell.

A vízhiány háborúkhoz, konfliktusokhoz vezet, mai világunkban is, a világ egyre nagyobb területein, így Afrika, illetve Dél-Ázsia egyes országaiban.

Földünk egyik legnagyobb fenyegető veszélye a szárazság, az aszály.

A Föld lakosságának 50%-a súlyos vízhiánnyal fog küzdeni előreláthatóan 2032-re.

A nem megfelelő tisztaságú ivóvíz sok országban állandó probléma, a vízből eredő betegségek évente több millió ember halálát okozzák, és a világon több, mint egy milliárd embernek nem biztonságos az ivóvíz ellátása.
A tisztítatlan, fertőzött víz fogyasztásából adódó betegségek sajnos fő okozói a gyermek halálozásoknak egyes afrikai és ázsiai országokban.

További komoly probléma a vizeink folyamatos szennyeződése, az óceánokba egyre több mérgező anyag (pl.nitrát, cink és ólom) kerül, a folyók szennyvízzel telítődnek.

Egyik legfontosabb feladatunk Földünk vízkészletének megóvása és a megfontolt édesvíz felhasználás.

Tovább

A vízlábnyom az az érték, ami közvetlen és közvetett vízhasználatunkat fejezi ki. Közvetlen vízfogyasztás = amikor vizet iszunk, mosogatunk, mosunk, háztartási feladatokat végzünk, főzéshez használt vízfogyasztásunk
Közvetett vízfogyasztás: fogyasztási cikkeinken keresztüli vízhasználatunk, ami az adott tárgy, vagy szolgáltatás előállításához, gyártásához, kivitelezéséhez használt víz mennyiségét számolja.

Egy személy átlagos vízlábnyoma 1,24 millió liter édesvíz egy évre lebontva.
Ezzel a vízmennyiséggel egy olimpiai úszómedence félig feltöltődne.
Országunkban a napi közvetlen vízfogyasztás személyenként = 110 liter víz,
teljes vízlábnyomunk, a közvetett vízfogyasztást is beleszámolva = 2000 liter naponta.

Nagyon sok országban, jelenleg is több, mint 50-ben, állandó probléma a vízhiány, ezért is fontos vízkészleteink megbecsülése, vizünkkel való gazdálkodás, és a csapadék helyben tartása.

Néhány példa a fogyasztási cikkek vízlábnyomához:

• 1 darab pamut póló gyártása = 2000 liter víz = nagyjából 10 fürdőkádnyi víz
• 1 farmernadrág gyártása = 8000 liter víz = 40 fürdőkádnyi víz
• 1 hamburger előállítása = 2400 liter = 12 fürdőkádnyi víz
• 1 szelet kenyér elkészítése = 40 liter
• 1 csésze kávé előállítása:140 liter víz
• 1 pohár tej előállítása = 2400 liter víz
• 1 szem alma termesztése =70 liter víz

Tovább

1. A palackozott víz helyett fogyasszunk csapvizet. Magyarországon majdnem mindenhol kiváló minőségű az ivóvíz. Ahol esetleg nem az, ott érdemes lehet házi víztisztító készüléket alkalmazni.
2. Kis vízlábnyomú élelmiszerek fogyasztása, azaz több zöldség, gyümölcs és kevesebb hús.
3. Légkeveréses csapfejek, víztakarékos perlátorok alkalmazása. Pár száz forintért kaphatunk ilyet, könnyen be lehet szerelni, régebbi csaptelepekbe és zuhanyzókba is. Eszköz sem kell hozzá, viszont több tízezer forintot megtakaríthatunk velük évente.
4. Ne legyenek csöpögő csapok sehol a lakásban, javítsuk vagy javíttassuk meg őket. A vízcsapok csöpögését, a WC-tartályok szivárgását minél előbb szüntessük meg, cseréljük ki a tömítőgyűrűket! A folyamatos csöpögés havonta akár egy kádnyi vizet is elpazarol.
5. Víztakarékos WC-tartály beszerelése a régebbi, pazarlóbb modellek helyett. Alternatív megoldásként csökkenthetjük a WC-tartály hasznos térfogatát így is: tegyünk bele nagy, tiszta kavicsokat vagy egy vízzel töltött lezárt palackot! Egy átlagos tartályból egy öblítéskor 6-9 liter víz távozik.
6. Víztakarékos csaptelep, az egykaros keverőcsapokkal azonnal a kívánt hőmérsékletű víz folyik. Víztakarékos zuhanyfej beszerelése a fürdőszobába.
7. Fogmosás és borotválkozás közben ne folyassuk a vizet, hanem zárjuk el a csapot. Percenként 5-10 liter vizet megtakarítunk vele.
8. Zuhanyzás a fürdés helyett. A kádfürdéshez kb. 140 liter vizet használunk, míg a zuhanyzáshoz 70 liter is elég.
9. Mosogatás közben csak az öblítésnél folyassuk a vizet, a mosogatási, sikálási folyamat alatt nem kell, hogy folyjon a víz. A mosogatóba is érdemes víztakarékos perlátort beszerelni.
10. Fürdővíz, mosogatóvíz összegyűjtése, majd ezzel történő WC öblítés
11. Kertünket reggel vagy este öntözzük, ne a nappali melegben. Ezt a növények is jobban szeretik, és a kilocsolt vízből is kevesebb párolog el, így az jobban hasznosul.
12. Gyűjtsük össze az esővizet. A kertet és a szobanövényeket is inkább esővízzel locsoljuk csapvíz helyett.

Tovább

Az elmúlt években megnövekedett heves esőzések egyre gyakrabban okoznak villámárvizeket Magyarországon is.
Heves esőzéskor a vízelvezetők nem mindig tudják a lehulló csapadékot elég gyorsan elvezetni, aminek egyes esetekben a nem megfelelően karbantartott, és tisztított árkok az okozói.

Az árvízvédelem egyik fontos lakossági lépése a csapadékelvezető árkok tisztítása. Fokozottan figyeljünk ezért az árkok, illetve az ehhez kapcsolódó folyókák, ereszek állapotára, ne hagyjuk eltömődni.
Rendszeresen tisztítsuk, távolítsuk el a felgyülemlett törmeléket, faleveleket, vagy egyéb szennyeződést, hogy a víz zavartalanul, és további károkozás nélkül távozhasson a településről.
A csapadékvíz-elvezető árokba szennyezett (kommunális szennyvizet, olajos, vegyszeres stb.) vizet, állattartás hulladékait tartalmazó – akár előkezelt, akár tisztított – vizet bevezetni, eldugulást vagy szennyezést okozó anyagot (szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tűz- és robbanásveszélyes anyagot stb.) belevezetni szigorúan tilos!

Azonban a vízvédelem szempontjából fontos a csapadékvíz helybentartása, hiszen ha a csapadék teljes mennyiségét elvezetjük, akkor amikor erre a vízmennyiségre szükségünk lesz, újra vissza kell, hogy vezessük, például locsoláshoz, ami nagy energiát igényel.

Telkünkről ezért csak azt a vízmennyiséget vezessük el, amit nem tudunk vízgyűjtéssel eltárazni és a későbbiekben újrahasznosítani.
Az esővizet nem csak hordókba összegyűjtve tudjuk hasznosítani, kertünkben tartani, hanem esőkertek kialakításával is. Ezek az esőkertek kialakíthatók mélyedésekben, tető alatti, melletti részekben, de kertünkben szinte bárhol, vízkedvelő növényfajok beültetésével, ahol a dús növényzet nagy mennyiségű vizet elraktároz, majd fokozatosan elpárologtatja, ezzel is javítva környezetünk levegő minőségét.

Tovább